Béke-sziget

 És te majd nézed a sarkon a szeleket,Ahogy viszik a napszakokat és időközöket:Az estéket, távolságokat,Ahogy a hideg a reggeleket,Nézed az időt, ami magával is megy,Amit csinálnod kell és amit lehet;Nézed és elképzeled, hogyAmi nincsen meg, az lett mindened.

 Amilyen vagy a világon, egyetlen. Életed tiéd, titokzatos érték. A létezés örömét énekelték, mikor születtél, könny volt a szemekben.Öröme légy önmagadnak, úgy, szépen, ahogy a szívben az összhang: Mindenség. Legyél, ki az örömöt akarod még, és akard, hogy…

 Zuhog a fény az ablakon zuhog az én vasárnapom.Madár csapong a fénykörön belül: a szívem vad öröm.Eljött a nap, az én napom, eljött a nap, az én napom.Ennek a napnak joga lesz ez a férfi órája lesz,egy percbe sűrítem magam kötök és oldok egymagam:amit meggyújtok az…

 Mikor az ábránd csillogó szemed tükrében újra mosolyt játszik,s benne a nap is kacéran szépítkeznivágyik; akkor ott, abban a percbenmegköszönöm neked,hogy szivárvány-színében én is fénylehetek.

 Ne ess kétségbe, érjen bármi!Csak egy a törvény: várni. Várni!Ha reszket alattad a föld:Csak önmagadat meg ne öld!Ha egyetlen vagy, mint a szálfa.Felvirrad még magányod álma.Minden beérik, révbe fut:És győzött az, ki várni tud.

 Mért pattan a rügy ki az ágon, s mért bomlik levelekre a belső tompa tömeg, ott benn, a magokban?Mért így megy a hangya, mért száll a madár úgy, s mi vezérli a nagyszerű indát, hogy zöld borítást sorjázva magából megmássza a fal meredékét?Mi adja a víznek a sodrást,…

 Hiányzik nagyon a kezedszürkén hullámzó hajnalokbanFelsír a hű emlékezetsugárzik arcod valahonnanMi őrizte az álomigJutalma megkövült magánynakAz önzés sunyin rávoníts a Hold árnyéka belesápadMilyen is volt a mozdulatarcomra hullott négy-öt ujjads a gödrök árkok…

 Lehet álmodni bolond szívvel, Fénybe hullott mondatokkal, Viharban, kacagva víg táncot járni, Hinni a nem jövő holnapokban.Lehet nappal is álmokat látni, Bízva, hogy ébren is élnek álmok, Melyben csillagléted, napfényléted, Magadban örökké megtalálod.Lehet a bajban,…

 Ha elhagynál engemet, - jobban mi fájna? hiányod, vagy a szív megdobbant magánya? A csalódás kínjától félek, vagy féltlek?

 Ha szólnál, hogyha mondanád! Én rád hajolnék mint a nád A tó vízére csendesen. Hagynám, hogy ringatózz velem.Ha nem beszélsz, mert nem lehet, Csak küldjél bármilyen jelet! Elég egy apró mozdulat, S én találok hozzád utat!- Mert megszerezlek bárhogyan! A porba rajzolom…

  "Magam vagyok.Nagyon.Kicsordul a könnyem.Hagyom.Viaszos vászon az asztalomon,Faricskálok lomhán egy dalon,Vézna, szánalmas figura, én.Én, én.S magam vagyok a föld kerekén." 

  Bimbó pattan az ágon.Kis, kerek, feszes,tömörhúsú golyócska.Benne sűrűsödik az élet,a mulandóság és a szépség.Még együtt a van és a lehetséges.Idősíkok egymásba zárva.Mindjárt kibomlik,szétfeszíti héját,feltöri a burkot,kisodródik, kiáramlik,szétterül,…

 Az arcodat ne mutasd szomorúnak.Ne lássa senki, mi az, amit eltűrt.Jobban kellene szeretni magunkat,hiszen mi már nagyon kiérdemeltük.A szíveink egymásra zúzva hulltak,eggyé forrasztó sors zuhog felettünk.Sebeinkért szeretjük már a múltat;és a jövőt: - lesz mit…

  Köszönöm, hogy ünnepnek tekintesz,hogy szíved bíborborával vársz reámés ó-ezüsttel terítesz miattam;s hogy el ne fussak előled riadtan,lelked titkos, százegyedik szobájátvirággal díszíted fel énnekem.Tiéd minden ujjongó énekem,Tiéd lelkem szivárványos…

  Ha vihar jön, sötét fellegekkel,ha az ég háborúzni kezd el,ha a szél cibálja a fákat,és nagyot sóhajt szívemben a bánat,szívedbe álmodom magam.Ha a világom már nem színes tünemény,ha nem szólal meg bennem semmilyen költemény,ha baljós napok komor búja lep el,és…

 Váratlan zápor zengett át a tájon, mint szeretők között a hirtelen pörpatvar, mely csak arra jó hogy fájjon és még forróbb legyen a szerelem.Nagy árnyak ingnak s apró tüzek égnek a serdülő és könnyes pázsiton. Az ördög veri asszonyát, s az égnek egyik fele nevet a…

  tudod, azok a legszebb kincsek, azok az apró, egyszerű álmok - mint folyó görgette, gömbölyű kavicsok,eltéve régi cipősdobozba, fiók mélyire,ők őrzik a folyó minden álmát, tünt idők sodrását, többet érnek, mint hiú csillagok, kik fényüket csak lopják, s ha…

  Ne acsarkodj sohasem a sorsra, szíved ha kíntól megszakad, mint a koszos, a toprongyos Zorba, tánccal ünnepeld meg gyászodat! A fekete macskának is hála, kikre csak rút pillantás jutott, a illesse a dinnyehéjt is hála, talpad amin néha megcsúszott. S a gyötrelmek…

  Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem.Átvirrasztottam az éjszakát s most pilláim az álomtól súlyosak.Félek, hogy elveszítelek, ha alszom.Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem.Felrezzenek s kinyújtom a kezem, hogy megérintselek. Kérdem…

    Nélküled leleassul a szívemNélküled nem ismerek magamra Nélküled csak nézek magamra tűnődök, honnan ismerem.Nélküled nem is én vagyok csak valaki lézeng helyemben ki voltam, - lakhelye ismeretlen másik földrészre távozott.

  Szavaidban találom a rétek vadvirágát, Könnyeid hullatnak rám aranypermetet.Hangod az, mely utat nyit a mennyország felé,Mikor két karod ölelésébe némán elveszek.Szíved dallamától dobban ábrándozó szívem, Mikor együtt csókolózunk a nyári ég alatt,S ha…