Fehér kendővel integet,
ki messze megy-
valakit nem talál már biztos itt az éj.
valami gyönyörű minden nap véget ér.
Kitárt szárnyakon lebeg a galamb
a légen át, míg hazaér-
mi is megleljük mindig otthonunk,
mindegy, hogy csüggedés, remény kisér..
Törüld le könnyeidet,
kisírt szemeidben mosoly legyen és derű:
mindennap kezdődik valami,
valami nagyszerű, valami gyönyörű.
J.Seifert: Dal
2008.07.03. 12:51 :: Aranyvessző
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://acsendhangjai.blog.hu/api/trackback/id/tr69551096
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
