A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.
Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!
Ami emlék, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényinél!
Juhász Gyula: Emlék
2008.04.27. 11:37 :: Aranyvessző
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://acsendhangjai.blog.hu/api/trackback/id/tr85444094
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Szalai Áron 2008.04.28. 10:55:35
Ez egy csodálatos vers.Juhász Gyula szentimentális stílusát, amúgy is bírom.
Aranyvessző 2008.04.28. 12:29:09
Kedves Áron!
Köszönöm,hogy itt jártál,gyere máskor is! :-)
Üdv.Aranyvessző!
Köszönöm,hogy itt jártál,gyere máskor is! :-)
Üdv.Aranyvessző!
