.jpg)
(részlet)
"Hajnalodik.
Szeretem meglesni a hajnalt. Amolyan hatodik érzék működik bennem, amíg alszom: mint valami antenna, amely fölfogja az anyag üzenetét. Közelebb kerül hozzám a Föld, és közelebb kerülnek az égitestek. Elhelyezkedem a világban; elhelyezkedem az anyag megjelenési formái között; szolidaritást vállalok velük. Hajnalonként érzem, amint átfordul a Föld, hogy odatartson a Nap elé, hogy fölmutasson - mit tudom én, talán hogy dicsekedjék velem. Szeretem meglesni a hajnalt; szeretek fölébredni ilyenkor, hogy rajtakapjam azt a bizonyos hatodik érzéket; tudni, hogy utazom - utazom a Nap felé, három milliárd útitárssal. Szeretem a hajnalt.
Egy barátom mondta: a földi világ kicsinyített mása lett önmagának. Ez bizonyára azt jelenti, hogy nagy dolgok történnek a Földön. Az ember kicsinek érzi magát a nagyság árnyékában - a nagyságéban, melyet létrehoz. Ha szabad így mondanom: az ember felülről néz le önmagára."
