Azt hiszitek,amikor
A kertemben járok
Magamat a remények
Tükrében látom
Mikor visszatérek
Hallom ahogy a mélybe zuhan
Cseppenként a vérem
Bíborszínben ázok
Halott rózsáimtól
Mégis csodát várok
Valahányszor a kapun átlépek
Kezem megint szakít a múltból
És újra meg újra a mögöttem megbújó
Rózsákkal kell viszatérnem
Látjátok,ahogy
darabokra hullok
De ti csak saját álmaitokat vonszoljátok
És szemeimet megint be kell csuknom
Bíborszínben ázok
Halott rózsáimtól
Mégis csodát várok
