Ha virág mesél: szállnak színek, szárnyak, -
színes szárnyakon száll igaz varázslat.
Ha virág mesél: szétnyílik a tenger,
s lelkünkbe néz be tűnődő szemekkel.
Ha virág mesél: fák lehajló ága
tesz gyümölcsöt áttetsző üvegtálba.
Ha virág mesél: aranyfürtű gyermek
villant tükörből bűvös szőlőskertet,
s fülel levelek kékbejátszó árnya
a mese szélbe induló szavára.
Ha virág mesél: szirmok tánca lobban,
s e forgatagban minden évszak ott van:
habzó tavasz, nyár bíztatás, s az ősznek
hervadásán is virágok időznek.
Ha virág mesél: e mesében együtt
volt-útjaink, s egymás kezét keressük.
Hazug jelenből ha van kiút, erre
nem taníthat más, mint mesék szerelme.
Piros fényszirmú csillagom, te drága,
sebzett alkonyom egyetlen virága!
E hazug földön meghalok, de értem
ne sírj! Piros virágvarázsod értem.
Te csak vezesd, ki él még, tiszta égig:
piros mesék gyönyörűszép szívéig!
