Közeledik az óra, melyben
ismertté lesz az ismeretlen.
Kapuk mögött új kapuk nyílnak.
Emberárnyék. Hamuba írhat.
És láthatja: a széltől elvész.
Amit bevégzett, félig sem kész.
Tovább mehet. Lépése porban.
Vakító fény. A nyom kilobban.
Bokornyi tüske. Hegy. Parázsló.
Karám. Verejték. Vasszög. Vádló.
Kavicsok. Kövek. Sziklarések.
Visszapattan az érvelésed.
Nappalok színe hullik estbe.
Mintha minden kifehéredne.
Ahogy szólalunk, szavak nélkül,
békétlenségünk már megbékül.
Lenyugszik, ami nyughatatlan,
holott elénk áll. Száz alakban.
Átlátszó lesz a szív, a kéz.
A csend, akár a hóesés.
Ott állunk a kristályos rendben,
és szól az ismert Ismeretlen.
