Nem hiszek a zöld tavasznak,
hisz mindig új nyarat ígér!
De mi haszna a rövid nyárnak,
ha nemsokára itt a tél?
Nem hiszek sem a reggelnek,
hisz mindig új napot jelez!
De mi haszna a fényes napnak,
ha nemsokára este lesz?
Nem hiszek a virágoknak,
kik varázsillatot ontanak!
Mert illatuk is meghal, mikor
szirmaik földre hullanak.
Nem hiszek a madaraknak,
kik fülembe súgják dalukat!
Mert dalaikat messze viszik
páncélba öltözött, zord havak.
Nem hiszek már a szavaknak,
hisz annyi mindent mondanak!
Egyetlen szó kell, mely inkább hallgat,
de mindörökre megmarad...