Egy lépéssel még álmom előtt járok
Amikor halkan megszólít a múlt
Olyan vén a szél is, amely messze sodorta már
A rég elhamvadt lángok nyomán megmaradt hamut
A leghidegebb évszak havat szórt szerteszét
Száraz, üres meder emlékszik a tóra
Kert mögé temetve palackban üzenet
Ha kinyitnám – úgy félek - titka megfakulna
Arcom eltakarnám, de halvány, fáradt képek
Közelednek újra s újra csak felém
Menekülnék innen, ha tudnék - akárhová
Száguld utánam ezer emlék az ördög szekerén
Szeretnék néhány boldogabb tegnapot
Ami mégis egészen, egészen enyém
Túl gyorsan változom, s e felgyorsult film pereg
Tehetetlen nézem, mit vetít elém
