A Tél opálos, apró tükrein
fáradtan merengő magány sajog,
reményt veszejtő kristályhidegben
dideregnek a néma csillagok.
Hullámhalálba dermedt szélsikolyt
őriz az árva, megrémült patak,
sápadt virágok jég-üvegbúrába
rejtik maradék boldogságukat.
Jégtükör rabja: madárdal-zene,
esőkoppanás, zápor illata,
de feltámadást ígér sugárzó
napmosollyal a Teremtő szava.