A fákra most is hó tapad,
A szél hívó dalait zengi,
De a havas fenyők alatt
Már nem jön értem senki.
Végigjártam egy életet,
Már nem csábít el bármi,
Már nem hallgatok senki másra,
Múltból jövő csaló hívásra
Már nem megyek sétálni.
Kristályvirágfák csengnek,
A lombjuk már nem él.
A rügyek betemetve.
A szárnak nincsen nedve.
Halálos ez a tél.
