Béke-sziget

Ha boldogságod elhagyottés vissza sose tér már,nézz a folyóba, nézd, ahogylenn hömpölyög a mély ár.Nézd, nézd csak omló habjait,s már gyászát nem is érzed,bárhogy szeretted azt, amita szívedről letéptek.Nézz mereven a mélybe hát,míg megered a könnyed,úgy nézd útját, e…

Én mindig másként gondolom,amit elém kínál a lét.Ha rádnézek is - álmodomegy velünk történő mesét.Ha azt mondanám: - Jó, igen.Ne vedd komolyan, el ne hidd:- másodpercenként a szívemigent biccent és nemet int.Mert én magam is szüntelenmás vagyok, mint aki vagyok,- sem az,…

   Nem sírok én és nem panaszkodom;Nem mondom én el másnak: mi bajom?De nézzetek szinetlen arcaimra,Ott föl van írva;És nézzetek szemembe, mely kiégett,S belőle kiolvashatjátok,Hogy rajtam átok fekszik, átok,Hogy fáj nekem, hogy nagyon fáj az élet!…

Ha ősz leszel s öregség álmosíts tűznél bóbiskolsz, vedd le könyvemet,és álmodd vissza régi szép szemedszelíd nézését s mély árnyékait.Hányan szerették játszi gráciád,s csalfán vagy hűtlenül szépségedet;csak egy, csak egy zarándok lelkedetés változó arcod…

Ahogy mentél,ahogy álltál,ahogy néztél,ahogy szóltál,ahogy sírtál,ahogy hívtál,ahogy lestél,ahogy kértél,ahogy adtálés szerettél,vagy gyűlöltél,öleltél ésmegtagadtál -úgy voltál jó,ahogy voltál,csak még lennél,csak még volnál...

 Vigasz sem kellett már neki. Csak jöttek, dőltek könnyei. De nem zokogott: nevetett, azon is, hogy úgy könnyezett. A lágy árkokba, mosolya öntöző csatornáiba szálltak a könnyek, meg-megálltak, az állán jégcsap-csillogásnak. Mondhattam, hogy ki szereti. Remény sem kellett…