Ha szeretni akarsz, bejöhetsz,
számodra örökre nyitva vagyok,
megnézheted a szívemet,
nem kezdte ki a mosolyod.
Felhúzhatod a kezemet,
mezítelen bőröd alá,
felöltheted életemet,
lámpaernyőd leszek akár.
Kinyithatod a vállamat,
nyarak lógnak benne, minden ruhád,
tüdőm tükrében lásd magad,
halj meg, hogy szépséged meg ne utáld!
Én már semmit se akarok,
csak szólni, szeretni, nyugodni.
S gyönyörűen, mint egy halott,
nyílt szemedben késként forogni.
Bella István: Gyönyörűen
2007.06.13. 14:34 :: Aranyvessző
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://acsendhangjai.blog.hu/api/trackback/id/tr5898009
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
donofrio 2007.06.13. 15:18:57
Köszönöm az üzenete,mindig ittvagyok,amikor te is.Úgy érzem ez acsodás vers is ,legalább egy heti feltöltődést ad nagyon elgyötört énemnek.Nagyon köszönlek,hogy vagy!
Aranyvessző 2007.06.18. 14:27:25
Kedves vagy donofrio. :)
"Aki örömet tud szerezni másnak, magának szerezte a legnagyobb örömet."
(Tatiosz)
"Aki örömet tud szerezni másnak, magának szerezte a legnagyobb örömet."
(Tatiosz)