Ha vártalak (és sokszor vártalak),könnyű volt testem-telkem, mint a hab,az idő boldog csöndbe öltözött,liliom sarjadt égett nád között;a vágy harangszavú hullámaitkörbezengette, átszakadt a híd,áradt a víz, omlottak kőfalak,és zakatolt az ábrándok alatta vér…