Csillagot láttam a szemedben -
Egy könnycsepp volt kibuggyanóban,
Még rá is csodálkoztam hosszan,
És fájdalmasan megszerettem,
Mert én okoztam.
Mert az életem annyi botlás,
És mennyi álmom a romhalmaz:
A könnyed kellett, amíg hallgatsz,
Egy tiszta csillag, hogy azon láss
És légy irgalmas.
Kis csepp, a harmaté ha ennyi,
Ám benne fájdalmad a tenger,
Mégis tűrted, hogy hideg szemmel
Ne ítéld azt, akit szeretni
Akarsz, mert ember.
S éreztem, megszorítva formás
Kezedet - mellyel letörölted -,
Hogy oly kapocs rajta a könnyed,
Mint ami kicsi hegyi forrást
Óceánokkal összeköthet.
