Béke-sziget

  A házban, ahol az olcsó mámor vár,A zongorához ült le valakiÉs fölsírtak sóvárgón, lágyan, tompánA nagy Chopin holdfényes dalai.Egymásra néztek a szegény leányok,Tág karikára nyílt mindnek szeme,Az idegen ujjongva zongorázottÉs mint egy álom, úgy fájt e zene.A…

  Nézem a nyár utolsó virágait ahogy koromtalan lángjuk világít a fűszálból a zöld tovaillan hová lesz minden amim van a tövekben elapadnak a nedvek talán nem is vagy csupán kereslek.

  Ki átható, egyhangu dalaiddalbetöltöd a nyugalmas éjszakát,milyen lehet tenéked a világ?Csend van; a hangok alusznak az éjben.A te zenéd van ébren egyedül,mint láthatatlan, éles hegedű.A te zenéd a csöndnek része immárés mint a szférák, titkon muzsikál:Az hallja…

  Öröklétet dalodnak emlékezet nem adhat.Ne folyton-változótól reméld a dicsőséget:bár csillog, néki sincsen, hát honnan adna néked?Dalod az öröklétből tán egy üszköt lobogtats aki feléje fordul, egy percig benne éghet.Az okosak ajánlják: legyen egyéniséged.Jó;…

  Könnyű annak, kinek te vagy az élet,kinek reggelihez te vagy a cukor.Te fűszerezed csókkal az ebédet:kinek vacsora után te vagy a bor.Jó a társnak, kinek te vagy a társa:a magányosság ne tudd meg, mily nehéz.Boldog az, aki jó simogatásraöledbe hajthatja le fáradt…

   Az én csendem nem szürke némaság,Nem feszül bezárt falak közé,Fölösleges szó pora nem lepi útját,Szabadon, hallhatóan száll fölé.Az én csendem szélfútta hárfadal,Hegyek visszhangja, nádi beszédek,Tücskök hegedűje, égtájak harsonája,Kő súlya, víz…

  Szél vagyok. Megbocsátod-é, hogy port híntettem égszínkék szemedbe?Nap vagyok. Megbocsátod-é, hogy leperzseltem hófehér karod?Ősz vagyok. Megbocsátod-é, hogy ingválladra tört levelet szórtam?Fű vagyok. Megbocsátod-é, hogy megcsiklandtam rámtipró bokádat?Víz…

  Irigy fenyők között vak erdő mélyin éltem,Míg jött egy dalos ár és zúgva elsodort,S mely rózsaszirmokat és szennyet váltva hord,A víz sodort, sodort, míg a tengerhez értem.Már testem jéghideg, kemény és síma volt,Csak rajtett, mély erek tarkíták szürke…

  remeg a csönd - most hangokra vágyik a lélek - meglibbennek a nyárból játékos kergetőző képek: a tenger meséi a Hold mélázó miséje a Nap égi zenéje - szemed szokatlan-gyöngéd fénye kezed sejtelmes-sóvár érintése...ősz jön - kifut a kikötő utolsó hajója…

  Ha mosolyog, mosolya csupa csillag,de ha szomjazom, akkor friss patak,az én kedvesem az egeknek nyílhat,de megcsókolni csak nekem szabad.Haja szurokkal elkevert arany,harmatos erdők az ő szemei,küszöbe elé terítném magamlábtörlőképpen, de nem engedi.Szavunk zugában…

  Lopjál el egy percetMinden nap magadnak!Mikor nem figyelnek,Mikor elaludtakAzok, akik őrzikElőled, hogy ne tedd!Akkor kell csinálniÚgy, hogy észre se veddte sem, csak érezzed!Valamit most kaptál,Még ha úgy loptad is,Mégis megmarad márNeked mindörökké!Csak neked! Nem…

  Bár legyen fegyelmezetta várakozás megannyihete és napja,lelkemben időnkéntnémán sikoltó hangszáll feléd távolba.Azért ám hiányzol,kedves. A gondolat,remélem, elér ésmegsimogat.Ahogy emlékeinketújraélem, sziporkázónkifényezem,te szelíden viszonzod,hiszem és…

  Esőcseppek hullnak a fűreCsillog a sok kis dárdahegy.Fürdik a pázsit, a hűs permetbenFelüdülve, vidáman leng.Elbúvik a hársfa virágaZöld csipkés ernyője alá,Hogy illatos nektárját óvjaSzáz méhek az eső után.Az akác sóhajt szomorúan.Hűs csepp szaggatja a…

  Ha hozzám jössz, a téren gyere át,hozd magaddal a mezők illatát,lépd át a dombot és az árkokat,bújtass szemedbe délibábokat,hozd el a tiszta levegő ízét,hajnal harmatát, a tavak vízét,madár dalából a legszebb hangot,déli kongásba olvadt harangot.Ha eljössz…

  Be jó az éjben bátoran menni,Be jó az éjben egyedül lenni;Bús tavaszi éjjelS borusan járni szerte-széjjel.Ha a Hold szunnyad, szellő se rebben,Virágok nyitnak elfeledetten,Tüzes, tüskés rózsák,Ölelik a Föld takaróját.Elhaló hárfák titkos zenéje(Ez éj a Ielkem…

  Ködös őszi éjszakákon, Mikor hullnak a levelek, Magányosnak érzem magam, Nagyon jó lenne most teveled.Ködös őszi éjszakákon, Szél siklik a fák között, Távol vagy tőlem nagyon, S szívembe bánat költözött.Ködös őszi éjszakákon, Nincsen már levél fent a…

  Örökké van a táj, a fák, az almakertek, a fák végén a lomb vagy a diólevél, miket úgy hajt a szél, mint halakat a gyermek, ahogy ujjaival a víz széléhez ér.Lenn ember ballag át, az aszfalt néma útja kígyózik bőrösen és lendül és ragyog, a lebegő ködök a…

  Minden szívnek van egy csodakertje,a kert közepében van egy palota,s minden palotában egy fekete szoba.A fekete szobában Csontvázember ül.Sötéten. Egyedül.Néha a palota zsivajába,s a tavaszodba belehegedül.Olyankor ősz lesz: vágyak, álmok ősze.Halkan peregnek, mint a…