Béke-sziget

  Szerettem a szép, sima köveket,nyulak szőrét, a selymes füveket,jó anyagot, fűzgally fehér húsát,melyről úgy lejön a bőr, katicákpiros hátát, fekete pettyeit,elnézni, a halak hogy kergetikegymást a vízben, hogy játszik a napaz Ipoly tükrén s a tükre alatt,…

  Mikor kezünk összeérajkunk szerelemről mesélhangtalan szavakkalnéma imádsággalveszett vágyakkalselyem-suhogássalbársony takaróvalszelíd öreganyóvalbottal topogóvalbölcsen mosolygóvalélettelálommalmesévelvalóvalszívből szólóvalszívnek adóvalmikor kezünk…

  Ha szeretlek, akkor hazugságamit igaznak hittem én.Hazugság a sírás, a bánats az összetörtnek hitt remény.Hazugság akkor minden,minden egy átálmodott kárhozat,amely még szebbé fogja tenniaz eljövendő álmokat.Ha szeretlek, akkor vergődvea halált nem hívom…

  November jár a kopár fák alatt erőtlen szél ejti le levél játékát, s az egy pocsolya vizére tapadt összetörve a ruhátlan tükörkép fát.Alkony lép át a délután fölött, fényeit zabolázva poroszkál a nap, ég peremén felhőbe ütközött s vérfénye festi a…

  Csak minden másodpercben lépek egyet,és minden félpercben hosszan megállok:így botorkálok föl a ködös hegyre,és vissza-visszanézek integetve:-magára hagyom lassan a világot.A park sötét ködén remegve úszkála lámpák lebegő aranyhala.Olyan a csend itt, mintha…

  A nyírfák kérgében a csend...S a hű csillag figyel...Nem halljátok-e hátA kis csillagok sóhaját?Nekik már menni kell,De én még itt maradhatokS mért is ne tenném?Sóhajra mindenkor van okS minek halnék meg ily korán,Ha még egy pirkadatot láthatok?Majd rózsaszín leszek…

  Szavainkat már elszórtuk az utcán, kedvesem,és ami megmaradt nekünk, az nem elég,hogy távol tartsa a négy fal hűvösét.Elszórtunk mindent, kivéve a hallgatást.Feléltük látásunkat párlatok sóival,feléltük tenyerünket szorítások erejében,feléltük az órákat és…

  Irdatlan nagy úton elvesztettek engem,jó meleg tenyérből hideg földre estem.Hideg földre estem, nyitott szemmel, ébren,bitang jószág lettem, látom, tudom, érzem.Mikor földre estem, bár meghaltam volna,önnönmagamnak is bár elvesztem volna!Távolodni léptét így…

  Oly ismerős vagy, mintha hajdan éltél is volna már velem. Másoknál, otthon, utcazajban meglátom arcod hirtelen. Te jössz, ha halk nesz kél mögöttem, ott vagy te, bárhol is legyek. Hallom kopogni éji csöndben közelgő könnyű léptedet. Nem te suhansz el láthatatlan…

  Könnycsepp a szempilládon este:én vagyok.Én vagyok az a kíváncsi csillag,mely rád kacsingatés rád ragyog.A csók, a csókod, az is én vagyok.Végigálmodom az álmodat,ölelésedben én epedek el,csak én tudom minden kis titkodat.A kulcs vagyok,mely szíved rejtett zárjait…

  Közeledik az óra, melyben ismertté lesz az ismeretlen.Kapuk mögött új kapuk nyílnak. Emberárnyék. Hamuba írhat.És láthatja: a széltől elvész. Amit bevégzett, félig sem kész.Tovább mehet. Lépése porban. Vakító fény. A nyom kilobban.Bokornyi tüske. Hegy.…

   Az Út és Erény könyveAZ ERÉNY44Rang, vagy élet: melyik főbb?Kincs, vagy élet: melyik több?Szerzés, vagy vesztés: melyik túlélhetőbb?Aki sokat szerzett, sokat vesztett;aki sokat gyűjt, több kárt szenved.Aki megelégszik, kudarc nem éri,aki megtorpan, veszély nem…

    Tudom, hogy hull a nap,örömök szállanak,kedves fők hullanak,sírdombok mállanak.Egy-egy kéz, drága kézmindegyre elereszt,mindennap vereség,mindennap új kereszt.Szem mögött szó mögöttgondárnyék feketül.És mégis: ne remegj -Nem maradsz egyedül.Ködödben…

  Ma az ember úgy hányódik, mint a levél a vizen.Hogy egyhelyben megülhetne, megállhatna? Nohiszen...Búcsúzik attól, amit lát, száll, elhagyja otthonát,táját, ízes ivóvizét, napos, homokos nyarát.Ismerek itt minden embert, tudom a dombok nevét,ismerem a hosszú őszök…

  Minden álmom színesre festett, messzire gurult üveggolyó. Idővel egyre szelídebb leszek, hiába vagyok megvadítható.Már többet hallgatok, mint ítélek, bár súllyal se több, mint éllel a szó. Vasfog az idő az ember szívének, ha minden színjáték megtanulható.Hát…

  Egy szó, ami hirtelen, – szíven talál,Elég, hogy összetörve némán félre állj.A tengernyi gond közülNincs semmi jó.Sorsod a hullámok közt vergődő hajó.S mert a célodtól oly messze jársz,Egy nap úgy döntesz, végleg kiszállsz,Sose búcsúzz el!Mert az éjszaka…

  1.-Uram, félek. Lelkem habozva rendül,mert érzem, kell, hogy szeresselek.De hogy öleljem által térdedet,hisz az erény is fél sújtó kezedtőlNem, nem. Sajog mellem sírboltozatja,hol árva szívem nyugszik hallgatag,a dörgedelmes égbolt rémszakad…Ki az, ki hozzád utam…

   Ma az ember úgy hányódik, mint a levél a vizen.Hogy egyhelyben megülhetne, megállhatna? Nohiszen...Búcsúzik attól, amit lát, száll, elhagyja otthonát,táját, ízes ivóvizét, napos, homokos nyarát.Ismerek itt minden embert, tudom a dombok nevét,ismerem a hosszú…

 Lecsendesedtem.Mint a folyó, mely megárad… azután visszahúzódik medrébe.Lecsendesedtem.Mint az orkán, amely háztetőket képes elfújni… azután megszelídülve továbbáll. Lecsendesedtem.Mint a hebrencs kamaszlány, aki meggondolatlanul beszél… azután…

  Nincs mit mondanom, nincs mit mondanod, ami régen megszakadt, azt nem folytathatod, szemed jégvirág borítja - már beléd nem láthatok.Nincs mit mondanod, nincs mit mondanom, párosan viselt magánynak dupla súlya nyom, szíved hangtalan parancsát többé meg nem hallhatom.Én…

  Zöldlombú árnyékként emléked követMint meredek hegyről zúduló folyamSzétzúzza érzésem, mint kemény követSodródó kavicsként utánad rohanElvesznek a csöndbe simuló árnyakZavaros felszínén holt-fények ülnekFel nem tett kérdések válaszra várnakVégtelen…