Béke-sziget

  Elébe nyargal a hiúz reggela tollbegyű télnek.Hunyorgón leskel az október,hazudja ízét a nyári kéjnek,csorgó víz csobogását,csillogó cseppek lázátfűzi nyakára.Soványka, szürke vállakitetszik.A szőlő is beérett.Kövér, fekete légy langyoskafalon melegszik.Az…

  Nem hiszek a zöld tavasznak,hisz mindig új nyarat ígér!De mi haszna a rövid nyárnak,ha nemsokára itt a tél?Nem hiszek sem a reggelnek,hisz mindig új napot jelez!De mi haszna a fényes napnak,ha nemsokára este lesz?Nem hiszek a virágoknak,kik varázsillatot ontanak!Mert illatuk…

 "Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit ott tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne…

  Minden arany már, a Napsugár is, mely ontotta kincsét egész Nyáron át nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy...Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon, társuk a lomb alig takarja őket várják a sorsuk, s egy szeles nappalon…

  Tudod, az álmok mind visszatérnek, s nemcsak a békés, idilli álmok. Őriz a szív és őriz a lélek virágot is és fájó bogáncsot.Az a szempár még ezerszer rád néz, s hangja is elér a felhőkön át. Minden nap hosszú, minden éj nehéz, füledben hallod a szíved…

  Aranyló nyári napkéső délutánjánerdő szélén szétszórtvadvirágok szirmánmegül a képzelet,s rejt édes-szép,égszínkék meséket...Lásd, emélyfekete lepkefehér pöttyös szárnyántovatűnő álmainkatmég remegve őrziaz otthagyott,rózsaszín virágúbojtorján.

  Elébe nyargal a hiúz reggela tollbegyű télnek.Hunyorgón leskel az október,hazudja ízét a nyári kéjnek,csorgó víz csobogását,csillogó cseppek lázátfűzi nyakára.Soványka, szürke vállakitetszik.A szőlő is beérett.Kövér, fekete légy langyoskafalon melegszik.Az…

  Didergő fénybenülök a kertben.A nyár illatávalszámban, szívemben.A nyár színeiszememben.Kezemben megsárgultfűcsomó, szinte márszéna. Fészeknekjó lenne kikeletkor.Most minden kihalt,minden néma...Telik a magtár,a csűr, a hordó.Zúg a gép,forog az…

  Ismerem kezed lusta, apró mozdulását,ismerem, ahogy meggyújtod a cigarettád,ismerem párás-vizes bőröd finom illatát,ismerem, hogy lépsz át egy tócsát,ismerem, ha majonézt csorgatsz a rántott halra,ismerem, ha régi-szép, ódon álmaid váltod valóra,ismerem, ha…

  Nem, nem engedlek, fogom a kezed:Az Isten lánca vagyok én neked.Kötlek, magadhoz, élő kötelekkel,Komoly, virrasztó, nehéz szeretettel.A ködlő múltat, akarom, feledd,S állj meg hajnalló mélyeid felett.És nézz magadba boldog félelemmel:Isten szemével és az én…

  Azt, amit más őrülten hajszolEgy hosszú, kínos életen,A kétség átkos órájábanA sors megadta én nekem.Nem a nyugalmat. Az én lelkemMegölné a csend, nyugalom,Csak egy intést, biztatást vártam,Ha zokogásba fúl dalom,Szívemből ömlő, bús dalom.Áldott a kéz, amely…

  Talán eltűnök hirtelen, akár az erdőben a vadnyom. Elpazaroltam mindenem, amirol számot kéne adnom. Már bimbós gyermek-testemet szem-maró füstön száritottam. Bánat szedi szét eszemet, ha megtudom, mire jutottam. Korán vájta belém fogát a vágy, mely idegenbe tévedt.…

  Nagy udvara van ma a Holdnak. Mondják: ködöt, borút görget a holnap. Fogunk-e majd együtt örülni a szónak, ha a fényben vészmadarak kuvikolnak.Kedves, mondd, higgyünk-e a Holdnak? Hátha mégis derült világot hoz az a holnap, s tisztán csengő dallama lesz a szónak, ha a…

   Tegnap még csak mosolygott. Most nevet. Ha felmennék, fény záporozna rám. Tenyerembe kitenném szívemet s a nap felé magasra tartanám.

 Ki érti?... Ki érzi.     Mindenben és mindenkor keresed lelked feloldó magányát.     Ki érti meg a kínodat? Kit érdekel a Másik? Van ember, ki számontartja szenvedésedet?     Tomboló, vég nélküli szenvedélyed veted…

 [jegyzet] A hajnali fényre kitárom Zsibbadt, öreg ablakomat. Fakadó levelü fákon Csiripelnek a csöpp madarak.Éjfélkor is ezt muzsikálták, Mikor a kert aludt, S kelletlenül álomra zárták Szemüket a vén zsaluk.Őket akkor sem láttam, Csak a hangjuk harmatozott A szomjas…

 Ne engedj el magadtól, Ölelj szorosan át. Ezernyi kotta hangol, Figyeld a nap dalát. Ezüst rigók kiáltnak, Vöröstorkú madár. Örök ez a vasárnap, Akár a nyári sár.Akár a víz, a tenger, S a nagy papírhajók. Játszunk-e szerelemmel Ha kimondtad a szót? Lássunk-e még…

   Úgy gondoltam valamikor, hogy avakító narancsszínű reggeleken,újraélednek a már eltemetett álmok,vágyak, remények a megvilágosodottemberi agyban, mint ahogy újraéledneka mesebeli hétfejű sárkányok, és aNap új arca is az erdőszéli vízmosásban.de ma reggel…