Habos párnákon vívódik egy asszony.Szemére halkan, reszketőn suhana végső árnyék. Lenn, az ágy fejénélvirraszt a férfi sápadt komoran.Már alighogy zihál,a szívverése halkabb lesz, eláll.A végső percben megmozdul az ajka,vonagló szókban, töredezve, rajtaegy élet…
Kaffka Margit: Vallomás
2008.07.27. 11:16 :: Aranyvessző
Szólj hozzá!
Érsek Zsuzsanna: Amikor elmentél
2008.07.23. 12:34 :: Aranyvessző
Akkor elkezdtek zokogni a fák. Fehér könny-szirmukon barna gyászkeret. Lassú sóhajtással takarták el könnyű léptedet.Akkor hirtelen hideg lett a szél. Szivárvány-lelked rebbenése idézte a telet. Éreztem, ahogy apró tested, testemben megremeg.Akkor egy pillanattá vált az…
