Béke-sziget

 A szálló évekkel Sok minden megy el, De a szív, a koldus Tovább énekel. Mi remény volt régen, Emlék ma csupán, De legalább sírhatsz, Tűnt szépek után! Ami emlék, szebb is, Mint az, ami él, Romok is ragyognak Hűs hold fényinél!

 Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold jól meg, szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma. A kancsóba friss vizet hozok be néked, cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm, itt nem zavar bennünket senki, görnyedvén ruhánkat nyugodtan…

 Hogy búsan a vonatra szálltam, lenn volt az éji szürkűlet és a sötét mezőkre nézve, szóltam:"Mi rossz tenélküled." Nappal van...A vasút a rétet ujjongó kedvvel futja át, friss illat árad messze-messze, körül virágzó tarkaság. A szélbe kék virágok ingnak s…

   A két szemed szeretett legtovább,Be furcsa szerelem.A szád már néma volt, de a szemed,az még beszélt velem.A kezed már hideg volt, jéghideg,nem is adtál kezet,de a szemed még megsímogatott,nálam feledkezett.És lándzsákat tűztél magad köréhideg testőrökül,de a…

"Önmagunk elvesztésének legbiztosabb módja: a szeretet elvárása. A szeretet elvárása: önzés; legalább annyira, mint a szeretet elutasítása."

 "Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben … Két ember nem…

 "Nem az a boldog, akit a tömeg annak nevez, akihez özönlik a pénz; hanem az, aki minden javát a lelkében hordozza, szálegyenesen kimagaslik, eltapossa a bizonytalanságot, senkivel sem cserélne sorsot, embernek egyedül emberi oldalát értékeli. A természetet fogadja el…

Ne félj, az óra meg nem áll, szelek szűnnek,vizek apadnak. Hiába hosszú,vége lesz az éjszakai sivatagnak. Sívó,sötét homok felett a hajnalszél kibontja szárnyát s elmenekül a puszta-rém, a bíboros ruháju skárlát. Ne félj, az óra meg nem áll. Reggel felé elszáll a láz is,…

Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,De elkisérjen egész a siromba. Álljon előmbe izzó, forró nyárban:»Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.« Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,Csak a szivébe láthassak be néha. Ha vad viharban átkozódva állunk:Együtt roskadjon, törjön…

 Valahol egy bús sóhaj szállt elS most lelkemen pihen,Valahol kacagás csendült mostS mosolyog a szivem.Valahol szép lehet az élet,Mert lány után futokS valahol nagy lehet az átok,Mert sírni sem tudok. Valahol egy szívnek kell lenni,Bomlott, beteg szegény,Megölte a vágy és a…

Fakadnak már a virágok,Kiderül az ég,És a föld most készül ülniDrága ünnepét.Szíveinkben, mint a földön,Ma öröm legyen,Feltámast az isten-emberGyőzedelmesen!Aki tudja, mint töré felSírját a dicső;Aki látja, hogy a földönMinden újra nő:Gondoljon feltámadásra,Mely örök…